Mivel érzékszerveink az aggyal szoros összeköttetésben állnak, nem meglepő, hogy a hallással vagy látással kapcsolatos problémák akár a demencia indikátorai is lehetnek.
Fontos megjegyezni viszont, hogy habár ezek a tünetek az például Alzheimer-kór előjelei is lehetnek, a feledékenység vagy hangulatingadozások természetes mértékben az öregkorral is együtt járnak.
A következőkben ezekről az apró jelekről és tünetekről olvashat illetve néhány tanácsot is adunk a betegség tovább fejlődésének megelőzésére.
Szem problémák és halláskárosodás
Azok akiknél valamilyen látószervi probléma jelentkezik nagyobb kockázattal lehetnek demenciások.
Az Oxfordi egyetem által végzett kutatások arra utalnak, hogy azok akik egy zsúfolt és viszonylag hangos étteremben nem képesek meghallani a körülöttük lévő barátokat vagy családtagokat szintén ki vannak téve a betegségbek. Az adatok azt mutatják hogy a korral járó halláskárosulás kapcsolatba hozható az Alzheimerrel és más betegségekkel.
Ennek az összeköttetésnek/kapcsolatnak két oka is van. Először is, hogy a halláskárosodás oka az agyban bégbe menő sejt leépülés is lehet. A másik pedig, hogy az elzárkózottság már régóta elismert oka a demencia kockázatának.
A rendszeres hallásvizsgálatokkal és szükség szerint akár egy hallókészülék beültetésével a demenciára való esély lényegesen csökkenthető. Ez azok közé a kockázatok közé tartozik, amin tudunk változtatni vagy kontrolálni.
A hobbiktól és családtól való visszavonulás, eltávolodás
Az életünk közepe táján gyakori a motivációhiány vagy a lecsökkent szociális vágy.
De ha azt vesszük észre, hogy egyre többet konfontálódunk másokkal, érdemes orvosunkkal konzultálni, hogy a menopauzát, hangulatbetegségeket (pl. depresszió), pajzsmirigy problémákat vagy egy esetleges vitaminhiányt kizárhassunk, mint okozó tényező.
Lehetséges, hogy a családtagok hamarabb észreveszik az ilyenfajta változásokat, mint maga a beteg.
A szarkazmus vagy a humor nem értése
A demencia első jelei közé sorolható a nyelvben, viselkedésben és nonverbális kommunikációra való válaszadásban történő változások.
Egy vizsgálat kimutatta, a demencia kezdeti szakaszában lévő személyek kevesebbet nevettek a saját és mások viccein. Ez a kutatás egy korábbi MRI tesztet is igazolt, miszerint a neurodegeneratív betegségekben szenvedő egyének szarkazmus felismerő képessége jóval alacsonyabb, mint az egészséges embereké.
Ha úgy találja, humorérzéke az elmúlt időben jelentősen megváltozott érdemes lehet orvosával konzultálnia.
A tárgyak nevéről való megfeledkezés
A telefonszáma gyakori elfelejtése vagy a gondolatai rendszerezésének nehézségei figyelmeztető jelként szolgálhat.
Természetesen az elme tornáztatása és különböző fejtörők, logikát igénylő feladatok megoldása nagyban hozzájárulhatnak a kognitív működések hanyatlásának hátráltatásához. De – talán meglepő módon – a testmozgás nagyobb szerepet játszik a megelőzésben.
Az agyunk 80%-a oxigén, és ezen anyag megvonása súlyos következményekkel járhat.
Szakértők heti legalább 150 perc testmozgást javasolnak az egészséges táplálkozás mellett.
Fogínybetegség
A szájhigiénia vagy fogínybetegségek és a kognitív teljesítmény gyengülése közötti kapcsolatra vegyes kutatási eredményeket találunk.
A legvalószínűbb magyarázat, hogy azok az emberek akik életük során jobb fogorvosi ellátásban részesültek, feltehetően egészséges életmódot folytattak ami általában összefüggésbe hozható a demencia kockázatának csökkenésével.
De az utóbbi években egyre nagyobb mennyiségű kutatási bizonyíték igazolja, hogy a fogínybetegség illetve a rosszul illeszkedő protézis szerepet játszhat a demencia kialakulásában.
Hangulat változások
Egy 2011-ben végzett kutatás alapján a depressziós tünetek a nőknél kétszeresére, míg a férfiaknál háromszorosára növelhetik a kognitív károsodás esélyét.
A tudósok már rég tisztában vannak vele, hogy a depresszió és a demencia kéz a kézben járnak. Ha valaki a demencia kezdeti szakaszában van és depresszióval küzd, nagyon fontos, hogy a depressziós tünetek kezelésére minél hamarabb sor kerüljön.
